A napokban eljátszottam a gondolattal, hogy milyen módon is lehetne feldolgozni azt, ami kis hazánkban nem kevés eufemizmussal népképviseletnek neveztetik, és addig agyaltam, míg végre kipattant az ultimét: Uborka Revisited(Csalamádé)!, avagy az új magyar közéleti bábjáték-sorozat. De nem ám csak úgy prosztó módon, hogy előhalásszuk az MTV székház mélyéről a régi figurákat, legalábbis azokat, amelyeket lelkes ostromlók nem tulajdonítottak el két balcsi-szelet, meg egy cappucino+több tej made by automata párosítás között, aztán meg kreálunk még néhányat hasonló stílusban az új csirkéknek… dehogy! Új design, új koncepció, új szemlélet kell… Szabjuk hozzá mindenkihez az egyéniségéhez legmegfelelőbb báb-kategóriát. Mindenki bátran törheti a fejét, de addig is itt a saját listám, avagy melyik honatya/anya mit kapna a besorozáson:
Gyurcsány Ferenc: Annyira elcsépelt már ez a Pinokkiós-hazudós-orrnövős analógia, hogy ettől ezennel tekintsünk el, amúgy is, Pinokkió egy igazán szeretetreméltó figura volt, ráadásul mutatott némi hajlandóságot az erkölcsi fejlődésre. Nekem sokkal inkább egy Sebaj Tóbiás-típusú modern Pató Pál gyurmafigura jut az eszembe. Tudják: „ellehetmenni”… Amúgy is, egy gyurmaember másodpercek alatt gyúrja át az arcát…
Orbán Viktor: Matrjoska. Folyton egyre kisebb lesz. Nem fizikailag.
Áder János: Minimum fából faragott királyfi, masszívan törzsből vájt arc, érzelmek nélkül. A tuskó, meg gyökér analógiáktól ezúttal is tekintsünk el. Vagy ne. Kinek hogy.
Sólyom László: Marionett, de őt max az ideg, meg a vizsgadrukk-szerű nyilatkozatfóbia rángatja dróton. Enyhén széteső csavarozás.
Zuschlag János: Felhúzós, beszélős. Mutatsz neki ötven bizonyítékot, eléültetsz harminc tanút, aztán felhúzod a hátán lévő kis kallantyúval, mire körbejátszáson ismétli a betápláltat: „Nincs Zuschlag-ügy!” (e tekintetben e cím megosztva jár Szíjjártó Péternek, akinél az ellentmondás hasonló funkcióban működik). Épp csak tapsolni nem tud hozzá, annyira össze van kötve a keze.
Kóka János: Olyannyira ziccerhelyzet, szinte kihagyhatatlan, hogy azt mondjam: Kelj-fel-Jancsi!
Kövér László: Hasonlóan adja magát, hogy a mostanság hálistennek lenémított Kövér kapja a kissé sérült szövetbaba státuszt, melyet az arcrészen szakadt varrás, és az azon át kitüremkedő tömés fémjelez.
Pelczné Gál Ildikó/Horváth Ágnes holtversenyben: Moncsicsi. Aranyos, de kissé butuska.
