Öröm, hogy léteznek olyan programok, amiket a főváros, egyéb rendezvények helyett, támogat. Fájdalom, hogy ez épp a Gyermekszem Filmfesztivál, ami egy közepesen sikerült paródiának is beillett volna John Emeséstül (borzasztóan sokat tanultam a filmekből, és... az jutott szembe, hogy... ööö), Enyedi Ildikóstul (szerintem nagyon jó volt... nagyon-nagyon izgalmas volt, szerintem... és ez nagyon jó), diákzsűristül (most ezt így khm felolvasnám a nagyon nagy angol tudásommal... ami nem nagyon nagy... szóval hm... megpróbálom, és elnézést a sráctól... az alkotótól... hogy... di abszensz...), meg DJ Redmanestül (a maga két látogatójával és egy órás égésével), nem utolsó sorban pedig a Fél óra zenekarral, akik többek között a sajtot evő vegetáriánus macskáról zenéltek cefreszagú, babzsákokon heverésző tizenévesek körében. Ezek után érthető, miért remélik, jövőre ugyanekkor, ugyanitt. A pénzen, úgy tűnik, nem múlik.